Az egyház története Kakasdon
Kakasd első német betelepülői katolikus vallásúak voltak. Vallásosságukat az is bizonyítja, hogy már 1722-ben, a mai temető déli részén templomot építettek. Ácsolt fagerendákból készítették, amit sárral betapasztottak és aztán fehérre meszeltek. A templomot zsüpszalmával fedték. A falba négy üvegablakot építettek, ezen át kapta a világosságot a belső helyiség. A kórus faoszlopokon állt. A templom hajójában kétoldalt durván megmunkált, egyszerű, ácsolt padokat helyeztek el. A szentély előtt egy egyszerű szószék, az oltáron Szent Kánditusz és Szent Lisziázus mártírok ereklyéje volt. Az oltárkép a feltámadt Jézust ábrázolta. Az oltárkép alatt egy gyönyörűen hímzett másik kép, mellette jobbra és balra pedig két olajfestmény lógott, amely a két mártírt: Szent Barbarát és Keresztelő Szent Jánost ábrázolta. Ezenkívül még több kép is volt. Négy gyertya között állt egy bronz kereszt, egy fából készített keresztet pedig az oltár fölé helyeztek. A templomhoz nem épült sekrestye.
A templom építésének és felszerelésének költségeit a falu és a földesurak közösen fedezték. A pap háza, illetve a plébánia szomszédos volt a templommal, attól körülbelül 10 lépésre volt. A nádfedelű paplakban két hálószoba volt, és ehhez mindkét oldalon egy-egy kamra csatlakozott. Közülük az egyik a konyha, a másik az előszoba volt. A plébánia épületéhez tartozott még egy mélyen a földbe ásott pince, az ezzel szomszédos istálló és egy tágas szérű. Ezenkívül két kert is volt: egy gyümölcsös és egy veteményes.
Az 1722-ben épített és szalmával fedett templomot az idő kikezdte. Winkler János plébános rövid ittlétének ideje alatt 1745-ben a kakasdiak, most már a falu közepén (a mai templom helyén) építették fel új templomukat. Bár tetejét ennek is náddal fedték, a templom már nagyobb volt. A templom belsejét különböző színekkel gyönyörűen kifestették. A templom hajójának bal oldalán még egy oltárt helyeztek el, a keresztre feszített Jézus képével. Ebben az időben az új templomon kívül két kápolna épült, az egyik a Szent Anna kápolna, ami a mai 6-os számú főút mentén a buszmegálló közelében található, a másik pedig a temető, illetve a régi templom mellett feküdt, ezt Mindenszentek kápolnájának nevezték.
Halber Mihály plébánossága idejében az 1745-ben épített nádfedeles templom már nagyon rossz állapotba került.
|
|
A mai templom
Halber Mihály plébános lelkipásztorkodásának ideje alatt a régi templom helyére épült a még ma is meglévő templom. A mai templomot 1800-as évek elején építették. Latinkereszt alaprajzú, 16 öl hosszú, 5-8 öl széles, a torony 19 öl magas (1 öl = 1,89 méter). A templom alaprajza a mai napig változatlan.
1810-ben szentelték fel a templomot ismét Szent Mihály arkangyal tiszteletére, akinek képét a főoltár fölött helyezték el.
1876-ban a szentély mindkét oldalához toldva oratóriumot építettek. A festményeket és a három mennyezeti freskót 1883-ban készítették.
1900-ban a hagymakupolás tornyot felújították, amikor elnyerte a mai alakját.
1910-ben a templom új H. Angster orgonát kapott.
A templom felújítása a mai napig folyamatos. Kicserélték a templomablakokat, restaurálták az orgonát, a főoltár fölötti üvegablakra Szentháromság-kép került, a csillárokat is kicserélték.
A templom búcsúja Szent Mihály arkangyal ünnepéhez kapcsolódik szeptember 29-én, de a kakasdiak nem ezt a búcsút tartják, hanem a Szent Anna-kápolnához kapcsolódó Szent Anna búcsút július végén. |
|
| Kakasd Plébánia
Cím: 7122 Kakasd, Rákóczi u. 181.
Telefonszám: 74/431-767
Facebook: Kakasd Egyházközség
A kakasdi plébánia az egyik legrégebbi épület, amely eredetileg erdészháznak épült és 80 cm vastagságú tömésfallal rendelkezik. |
|
