Cím: 7122 Kakasd, Rákóczi F. u. 253.
Telefonszám: 74/407-643
E-mail cím: kakasdovi@gmail.com
Intézményvezető: Máté Klára
Az óvoda ma
2020-ban TOP projekt keretében megtörtént az óvoda felújítása, energetikai korszerűsítése, valamint az intézmény mini bölcsődei épületrésszel történő kibővítése.
A mini bölcsődei szárny létrehozásának köszönhetően kialakításra került egy hét gyermek befogadására alkalmas csoportszoba, valamint az ehhez kapcsolódó, öltözővel egybekötött átadó és fürdőszoba, 1 fejlesztő szoba, 1 foglalkoztató szoba, 1 óvónői szoba, továbbá gépészeti, tároló helyiségek, WC, zuhany, játszó terasz, mozgáskorlátozott WC. A projekt keretében különféle bölcsődei eszközök (berendezési tárgyak, bútorok, egyéb eszközök, bel- és kültéri játékok) is beszerzésre kerültek.
A régi óvoda rész esetében sor került a pala tetőfedés lebontására, új héjazat kialakítására, az eresz- és lefolyó csatornák, szegélyek és egyéb fémlemez szerkezetek cseréjére. A fejlesztés keretében a meglévő óvoda energetikai felújításához kapcsolódóan elvégezték a homlokzati nyílászárók kibontását, ezt követően új, korszerű ajtók és ablakok beépítését, valamint a sérült külső és belső alapvakolatok javítását, homlokzati falak és a záró-padlásfödém utólagos hőszigetelésének elkészítését. A belső terek új burkolatokat kaptak, a falakat lefestették.
2020-ban Magyar Falu Program keretében megújult az óvoda játszóudvara is. A támogatás keretében kalandvárat, láncos hintát, homokozót, házikót, kutyusos alagutat telepítettek az udvarra.
2021-ben „Irány a pálya Program” keretében multifunkciós rekortán sportpálya épült az óvoda feletti részen, valamint mozgásfejlesztő eszközöket (labdák, fejlesztő létra, egyensúlyozó félgömb, gyűrű, ülőpárna, teknős, kukac, stb.) kapott az óvoda.
A Kakasdi Bezerédj Amália Óvoda és Mini Bölcsőde megújult, korszerű épületben, korszerű udvarral és sportpályával várja a gyermekeket.
A belaci és a kakasdi óvoda története
Az óvónők összeírásai alapján (szó szerint idézve). Az óvoda 1954-ben alapult. Tanácsi alapítású. Egy hosszú parasztházban létesült, melynek csak az első szobáját használhatták. Az épületben az óvoda előtt iskola volt. A falak fehérre meszelve voltak és nagyon kicsi ablakai voltak, ezért kicsit sötét volt a csoportszoba. Az ablakokon nem volt függöny. A szobában egy öreg széntüzelésű Kalor kályha adta télen a meleget. Volt a csoportszobában egy babaszoba, babkonyha és az építő játéknak kialakított hely. A babakonyhában olyan eszközöket találhattunk és ma is találunk, ami az igazi konyhákban is megvannak. A babaszobában, amit akkor babahálószobának neveztek babák voltak. A babaruhákat az óvónő és a dajka varta. Ezen kívül fakockákkal is játszhattak a gyerekek. A fakockákat az óvónő és a dajka minden évben színes festékkel lefestették. Ezeken kívül különböző alkotó játékokkal játszhattak. Az első óvónő Temfli Ferencné, a dajka Fábián Ágostonné. Az óvodába kezdéskor 10 gyerek iratkozott be. 1957-ben új óvónő jött, és ekkor már az óvoda létszáma 42. Az óvodába minden jelentkező gyereket felvettek. Az óvoda megalakulásától kezdve körülbelül 4 évig az óvoda idénynapközi otthonos óvoda volt. Ez azt jelentette, hogy a nyári hónapokban 60 napig, napközi otthonos óvoda, a többi hónapokban, mint óvoda működött. Akik napközibe jártak azoknak egységesen a szülők keresetétől függetlenül 3 Ft 50 Fillért kellett fizetni. Ahol sok (3-4) gyerek volt a családban, ott csak 1 Ft-ot kellett fizetni. Ugyanennyit kellett a bejárós gyerekeknek, akik csak délig voltak az óvodában és nem kaptak tízórait és ebédet. Minden gyereknek volt jellel ellátott kis törölközője. A mosdó a csoportszoba egyik sarkában volt, a wc pedig az udvaron volt. Az udvar kezdetben nagyon kicsi volt. Csak az óvoda előtti területet használhatták. Az ’50-es évek végén a tanács megvette az óvoda mögötti területet. Ezt két részre osztották: Az egyik felében kertet alakítottak ki. Nyáron ide rakták ki az asztalokat és székeket. Itt étkeztek és itt folytak a foglalkozások is. Az udvar másik részében hinták és különböző fémvázas mászókák voltak. Később a kertet megszüntették és így az egész udvaron játszhattak a gyerekek. 1970-ben a bátaszéki erdészet udvari játékokat készítettek az óvodának (pl. vonat). Azóta ezek a játékok tönkrementek és sajnos újabbak már nem készültek. Hogyha erdészeti dolgozónak gyermeke járt az óvodába, akkor az erdészet évvégén játékokat vásárolt az óvodának. Ezen kívül minden évben biztosítják karácsonyra a fenyőfát. Mikuláskor mindig egy általános iskolai osztály lepi meg a gyerekeket kis csomagokkal. Az óvodások műsorral viszonozzák ezt. Ezen kívül máig is megemlékeznek április 4.-ről és az anyák napjáról. Az évzáróval együtt van a hagyományos ballagás. Ilyenkor a nagycsoportosok kis műsort adnak és a kisebbek tarisznyát adnak nekik. Ezután körbejárják az óvodát, a helységeket és legvégül terített asztal várja őket. A gyerekek régen is és most is megemlékeznek november 7.-ről, március 15.-ről (Felvonultak az udvaron), március 21.-ről, május 1.-ről. A tanítás első napján a nagycsoportosok elbúcsúznak óvodájuktól és a nyolcadikosok kíséretében elindulnak a tanévnyitó ünnepségre, ahol kis műsort adnak. Az első időben nagyon kevés pénzt kapott az óvoda, ezért sokan társadalmi munkában segítették az óvoda munkáját. Például Máté Lajos minden évben kifestette az óvodát társadalmi munkában. A 60-as évek elején a csoportszoba képe is megváltozott. A csoportszobába fallal egy részt leválasztottak, itt alakították ki a mosdót. Folyóvizes kézmosó és jellel ellátott picike törölközők voltak. Folyóvizes kézmosó az udvaron is volt. Az oktatás didaktikus volt és az ütemterv jóval kötöttebb volt a mainál. Ez a kötöttség csak 1970-ben oldódott fel a kiscsoportban. A nagycsoportosok a nyári hónapokban iskola előkészítő foglalkozásokon vettek részt. Minden foglalkozáshoz az óvónők saját maguk készítettek eszközöket. Ezek lehettek különböző anyagokból és terményekből. Matematikafoglalkozáson gesztenyék, makkok, kockák, fonalak, zsinórok voltak az eszközök, amelyeket többnyire a gyerekek hoztak otthonról. A mese-vers foglalkozás kötött foglalkozás volt és ez a kötöttség csak a 60-as évek végén oldódott fel. Az ilyen foglalkozáson minden gyerek leült egy kis fa székre, és onnan figyelve hallgatta a mesét, amit vagy az óvónő vagy a dajka (Márika néni) mesélt. Márika néni rengeteg sok szép székely mesét tudott. A környezet témakörök megegyeztek a maiakkal, de ekkor még nem volt meghatározva, a követelmény szint. Az óvónők ennek ellenére az előírt feladatokat kötelezőnek tartották Igyekeztek, hogy a gyerekek minél többet elsajátítsanak az anyagból. Tornához a gyerekek hoztak babzsákot, de a játékokat is felhasználták. Kezdetben nem volt mindenkinek tornafelszerelése. Örültek, hogyha az egyik csoportnak volt. A testnevelés foglalkoztatást sokáig az egész óvoda egyszerre végezte és csak a 70-es évek elejétől vált csoportonkénti foglalkozásra. Az ének foglalkozáshoz különböző székely és magyar gyermekdalokat használtak fel. Hangszer is használtak, még pedig: Xilofont, majd később furulyát. A napirend nagyon hasonlít a mai napirendekhez, de a régiben a játékra kevesebb idő jutott. Ezt még az 1974-es csoportnaplóban is láthatjuk. A legrégibb csoportnapló, amit találhatunk az 1974-75-ös. Ez egy vastag füzet, aminek felosztása hasonlít a mai csoportnaplóhoz. 1974-ben az óvónő Molnár Rozália, a dajka Fábián Ágostonné. A csoport létszáma 37, ebből 20 napközis és 17 óvodás. Nagycsoportos 9, középsős 17, kiscsoportos 9. Ezután jön a mai csoportnaplóban is a csoportnévsor. Érdekes, hogy a gyerekeket négy csoportra osztotta az óvónő (kiscsoport, középső csoport, nagy-középső csoport, nagy csoport). Az első foglalkozásra szánt idő a napirendben 35 perc, a másodikra 40 perc. A szeptemberi hónapban 1 órával tovább 17 óráig tartott nyitva az óvoda. Ma az év egészében 17 óráig tart nyitva. Az óvoda nyitása akkoriban 7 órakor történt, ma 6 óra 30 perckor. Ezután jön a hetirend ami nem különbözik a maitól. Ezt követi a beszoktatási terv. 1. Az egészséges életmód szokásainak kialakulása terén
2. önkiszolgálásra nevelés
3. Közösségi élet szokásainak kialakításának terén
4. Értelmi nevelés terén
5. Esztétikai nevelés terén
6. Testi nevelés terén Hogy hogyan sikerült kitűzött feladatai megvalósítani, azt az értékelésben írja le. Nevelési feladatok - itt az az érdekes, hogy a feladatokat lebontja csoportokra, az óvónőre, a dajkára, és a szülőkre. Oktatási feladat az ütemterv anyagai a mai használatos anyagok és feladatok. 1975-ben új napirend lett. Még az előző napirendben 2 óra 50 perc volt az összes játékidő, a mostani napirendben majdnem kétszerese, 4 óra 35 perc. Az óvódások 1980-tól minden ünnepi alkalomkor székely ruhába öltöztek, székely gyermekdalokat és játékokat játszanak. Ez Márika néni érdeme, hisz nagyrészt ő csinálta őket. De azért a szülők is besegítettek. Ugyancsak 1980-tól van az óvodában német nyelvoktatás. Eleinte egy tanárnő tanította a középsős és nagycsoportos ovisokat a németre, de később 1982-től már Polki Katalin óvónő végzi ezt a munkát. Az óvoda élete nem sokáig, mindössze 30 évig tartott. 1984. szeptemberéből a felújított 2. számú óvodába költöztek át. Ezzel azt oldották meg, hogy ne legyen a faluban osztatlan illetve részben osztott óvoda. A belaci vagy első számú óvodát, 1978-ben újították fel. Bevezették a vizet, a wc is bekerült. Ezen kívül lett egy ebédlő és egy óvónői szoba is. 1984 szeptemberétől ez az épület az iskolások ebédlője lett. |
|
